A só egy nagyszerű ásványi anyag, hisz fogyszthatóvá teszi az ételt. De mi haszna, ha ott marad a sótartóban. „A só a sótartóban maradva megízetlenül. Tudniillik Jézus korában a sót a Holt-tengerből párolták, és mivel gipsz és növényi anyagokkal erősen keverve volt, hamar megízetlenült. Ezért nem lehetett hosszan tárolni, hanem sürgősen fel kellett használni. A megízetlenült só semmire sem jó. Rettentő kijelentés ez az olyan hívő élet felett, amely csak önmagát építgeti, de nem vegyül bele szolgálatával a világba. Hasznos dolog a só, de minden értékét elveszíti, ha megízetlenül. A keresztyénség nagyszerű dolog, de a világ leghaszontalanabb dolgává válik, ha hiányzik belőle Isten Lelkének az ereje, a szolgálat készsége. Egy hivatását nem betöltő vallásosság rosszabb dolog, mint bármi más.” (Dr. Joó Sándor református lelkipásztor)